2010. július 21.

 A vakáció közepén

Vége a tanévnek, a különóráknak. Az iskolából kölcsönzött hangszerek is visszakerülnek a helyükre. De mihez kezdjünk a hosszú hetek alatt?

Gyerekfelügyelet nyáron

Sok szülőnek gondot okoz, hogy megszervezze a szünidei programokat. Hozzászoktunk, hogy az iskolában egész napos felügyelet alatt vannak a gyerekeink, majd a napközis és különórás foglalkozások után olyan fáradtan esnek haza, hogy ők is csak pihenésre vágynak. Nyáron viszont felszabadulnak az iskolai terhek, a szülői elvárások alól és marad a sok kitöltésre váró idő. Anyagi keretektől függően valaki ismét az egész nyarat betáblázza táborokkal, mások a nagyszülőknél és rokonoknál oldják meg az elhelyezést, amíg ők dolgoznak.

Nyári hobbik

Figyeljük meg, hogy a nyári szünetben idegen környezetben mivel foglalja le magát a gyerek szívesen. Legtöbbször szeretik magukat új dolgokban kipróbálni vagy olyan hobbiknak áldozni az idejüket, amire évközben nem maradt energiájuk. Vajon olyan dolgokat választanak maguknak, amikre év közben beírattuk őket? Hiányoznak nekik a zeneórák, külön nyelvórák, szakkörök vagy a sportfoglalkozások? Ha a válasz igen, akkor megéri továbbra is pénzt és időt áldozni ezekért.

Amennyiben viszont a heti három edzésre járó fiú nyáron inkább leül modellezni, a hegedülni járó lány salsa órára kíséri a barátnőjét vagy a kézműves szakkörös egész nap biciklizik, akkor érdemes elgondolkoznunk. Ismerjük-e eléggé a gyerekünket? Az ő személyiségéhez és vágyaihoz illeszkedő különórákat választottunk? Lehetséges volna, hogy csak mi akarjuk a be nem teljesült ambícióinkat a gyerekeinken keresztül megélni?

Mi leszel, ha nagy leszel?

Meg lehet érteni azokat a szülőket, akik azt szeretnék, hogy többre vigye a gyerek, mint ők. Az is jó, ha sok inger éri a gyereket és sok dolgot kipróbálhat a korai életszakaszban, mert ezek fejlesztik a személyiséget és gazdagítják a felnőttkort. Ha valamiben tehetséges valaki, akkor természetesen azt is érdemes fejleszteni.

De ne essünk át a ló túlsó oldalára sem. Nem történik tragédia, ha az úszásban tehetséges fiú abbahagyja az úszást, mert nem bírja az élsporttal járó terhet, vagy ha a hegedűvirtuóz nem elég kitartó, és leteszi a hangszert.
Hallottam olyan kislányról, akinek minden nap van különórája. A külön angol órája mellett egy másik „korrepetáló” angolra jár, mert a szülő elégedetlen a tanár teljesítményével. Ez a kislány önállótlan, nem tudja elfoglalni magát egyedül, hiszen hozzászokott ahhoz, hogy mindig megmondják, mit csináljon.

Teher alatt nő a pálma?

Azok a gyerekek, akiknek nincs gyerekkora, mert túlzott elvárásokat támasztunk velük szemben, viharos kamaszkoron esnek át. Felnőve harcolnak a saját autonóm döntéseikért és lázadnak a szülői szigorral szemben. És nem kanászodnak el azok a fiatalok sem, akik nem járnak külön órákra, ha az iskolai kötelezettségek mellett az otthoni házimunkából kiveszik a részüket. Otthon is megtanulhatják az állatok gondozásával a felelősséget, a rendszeres takarítással az időbeosztást és a mosogatással az önállóságot.

Cs.Á.

 

További cikkek ebben a témában: