2016. február 09.

 Valentin nap varázsa

Úgy is tekinthetünk erre az ünnepre, hogy télvíz idején miért ne engednénk be egy kis vidámságot és sok-sok szeretet az életünkbe. Meséljük el a gyerekeknek, mi is a szívecskék története!

Az ünnep legendája

A Valentin-nap eredetére számos legenda utal. Egyes források szerint a Valentin-kultusz a II. századra vezethető vissza. Némely kutatások szerint Valentin római pap volt. Claudius császár uralkodása alatt hitéért bebörtönöztek, és 269. február 14-én kivégezték. Amíg börtönben volt, a legenda szerint üzeneteket küldött a barátainak: „Ne felejtsétek el Valentint!", és ”Szeretlek benneteket!" Más változatok szerint az említett szavakat a tömegnek kiáltotta, miközben a vesztőhelyre vitték.

Egy másik történet szerint Valentin pap volt, aki titokban keresztény párokat adott össze, noha Claudius átmenetileg megtiltotta a házasságkötéseket, mivel a nem házas férfiakból jobb katonák lesznek. Valentint bebörtönözték, mert megtagadta az engedelmeskedést és a pogány istenek imádását. A börtönben barátságot kötött a börtönőr vak lányával, megsajnálta, s imáival meggyógyította. Sorsát azonban nem kerülhette el, kivégzése napján pedig egy levelet küldött a lánynak. Ez volt az első levél, amelyet azóta a világ szinte összes országában összes nyelvén küldenek „A te Valentinod” aláírással.

Lupercalia és Valentin-nap

Szent Valentin napját ezután a keresztények február 14-én ünnepelték, pontosan egy nappal a Római Birodalom kedvelt Lupercalia ünnepe előtt. A rómaiak szerelemünnepének jó néhány pogány eleme volt, ezért a Birodalom bukása után, 496-ban Gelasius pápa február 15-ről 14-re helyeztette át a Lupercaliat. Elgondolása szerint egy mártír szent ünnepén könnyebb lesz Lupercalia szertartását megszabadítani a pogány rítusoktól. (A Lupercaliát többek között Luperca isten és a Rómát alapító legendás testvérpár: Romulus és Rémus tiszteletére tartották meg. A mítosz szerint ugyanis a városalapító két fiút gyerekkorukban egy farkas nevelte és táplálta egy barlangban. A rómaiak a híres barlangot elnevezték Lupercal-nak (a farkas latin neve lupus) és az ünnepség központjának tették meg.

Gyerekeknek Bálint napról!

Magyarországon nem mindig létezett a maihoz hasonlóan széles körben az ünnep, pedig története – az itt leírtak tanúsága szerint is a ködös múltba nyúlik nálunk is. A szóbeli bemutatót idővel kiegészíthetjük egy, a Baranya megyei Töttösre tett családi kirándulással, ahol a Szent-Erzsébet kápolna mennyezetfreskóján nézhetjük meg a szentet vagy ellátogathatunk Bólyba, az egyetlen Szent Bálint tiszteletére szentelt kápolnához Magyarországon.
Mint mindig, itt is a szeretet fontosságára hívhatjuk fel a figyelmet, pláne, ha egész évben és nem csak e napon tüntetjük ki társunkat kedvességünkkel, odafigyelésünkkel. Egy modernnek tekintett ünnep sem kell, hogy az ízlésficammal legyen rokon értelmű – rengeteg kedves és pénztárcabarát ajándékkal mutathatjuk, ki szeretetünket, átélhetjük a Valentin-nap varázsát.
Ha gyermekünk esetleg izgatottan készülne a Valentin-nap ünneplésére, segítsünk neki ötletekkel az ajándékkészítésben (a képeslap vagy pláne a kézzel készített ajándék mindig biztos befutó) és miközben együtt barkácsolunk, megtudhatjuk, kinek is készíti. Ahogy cseperedik, előbb-utóbb az „apának” helyett megjelenik egy idegen NÉV is…

A Valentin-nap történelmisége

Így hát, bármily meglepő, a Valentin nap megünneplése nem a mai kor divatja, hanem azt immáron valóban a mártír Valentinnak és nem a pogány Lupercalia-ünneplésnek szentelve Celacius pápa már 496-ban elrendelte. A középkorban Valentin volt Anglia és Franciaország területén az egyik legnépszerűbb szent és Valentint ma is vértanúként tiszteli a katolikus egyház, hisz azért vesztette életét, mert nem tagadta meg az elibe járulóktól a házasság szentségét.

Bálint-nap Magyarországon

Valentin napját, mint a szerelmesek napját Magyarországon 1990 óta ünneplik, de vallási eredete az idegen elnevezés elterjedése miatt teljesen elhomályosult.
Pedig a nálunk is régóta ismert Bálint-nap (Valentin magyarul Bálintot jelent) eredetileg egy másik Bálint-történethez kapcsolódik.
Nevezetesen egy németországi püspökről van szó, akiről eredetileg január 7-én volt szokás megemlékezni. Az ő alakja később összeolvadt a vértanú Valentin történetével, s egyszerre ünnepelték meg mindkettőt: 14-én. A német püspök segítségében elsősorban a nyavalyások (epilepsziások) és a lelki betegek bizakodtak, így e napon ők is ünnepeltek. Nem csak az ország német, hanem magyar lakói is ismerték az ünnepet. A "nyavalyatörésre" (epilepsziára) hajlamosak gyakran viseltek a nyakukban úgynevezett bálintkeresztet, vagy más néven frászkeresztet.
A magyarországi németek közt Szent Bálint igen népszerű volt, templomaikban gyakran ábrázolták.

Valentin-nap a nagyvilágban

Angliában vélhetőleg csak az 1300-as évek óta ünneplik Valentin napját, - akkoriban a szerelmesek és a ifjúság napja volt. Az ünnep magyarázata az a népi megfigyelés lehetett, hogy a madarak e napon kezdenek párzani. 1476 óta hiteles adatokkal igazolhatóan él a szokás, miszerint e napon a fiatalok más nembeli ismerősüket, akivel a szent napján korán reggel legelőször találkoznak, Valentin, illetve Valentine néven szólítják, megajándékozzák, és attól fogva egy éven át kitüntető figyelemben részesítik, s mintegy kiválasztottjuknak, kisorsolt jegyesüknek tekintik. Az 1700-as években megjelentek az első Valentin-verseskötetek. A 19. században pedig Valentin-napi üdvözlőkártyákat küldtek egymásnak az emberek, kiváltképp a szerelmesek.

Európában nem csak Magyarországot érte el későn a Valentin-kultusz. Németországban csak a második világháború után terjedt el a virágvásárlás szokása Valentin-napon. Svédországba is csak a 60-as években ért el, hozzánk hasonlóan amerikai közvetítéssel és az ünnep népszerűsítőit ott is sok vád érte, hogy a jó haszon reményében a kereskedelem újabb pénzköltészeti alkalmat akar teremteni a fiataloknak.
Finnországban az egyéni szeretetnyilvánítás helyett inkább a közösségi önkéntes munka végzésére akarják motiválni az embereket, a kampányban főleg a Vöröskereszt munkatársai vállalnak oroszlánrészt.
Japánban a kislányok ‘bírlak-csokit’ adnak azoknak a fiúknak, akik tetszenek nekik, de jóbarátaiknak is… Ezért cserébe aztán a fiúknak kell egy hónap múlva, március 14-én adniuk valamit…

Csipp

 

További cikkek ebben a témában: