Tanácsok kutyás-gyerekes családoknak | Okosanyu
2015. március 10.

 Tanácsok kutyás-gyerekes családoknak

Ha a kutyavétel mellett döntöttünk, feltétlenül tartsunk be pár alapszabályt! Lehet, hogy lesz néhány lemondás, de bőven kárpótolnak majd a vidám pillanatok.

Ha a kutya kellőképpen jól nevelt és higgadt egyéniségű, sokkal kevesebb a gond. Amit ne felejtsünk el, hogy minden kutya nevelhető. Csak kell neki egy főnök, aki megmondja, mit szabad és mit nem. (Valljuk be, elég hasonló a gyerekneveléshez).

Felügyelet

A legfontosabb szabály: Ahogy egy gyereket sem szabad egyedül hagyni bizonyos korig, így ugyanúgy sosem szabad a gyermeket a kutyával kettesben hagyni. Ne horror jelenetekre gondoljunk. Az sem hasznos, ha a gyermek ujjacskáját hol a kutya, hol a kicsi veszi a szájába. 

Az egészséges lelkű, társként nevelt kutya eleve felismeri a gyerekben a „kölyköt” és természetesen toleránsan viseltetik iránta. De a gyerek bizalma túl nagy lehet, akár idegen kutyák felé is és hirtelen mozdulataival védekező reflexet hívhat elő a kutyában. A kutya ellenreakciója egy másik kutyának meg sem kottyanhat, de a gyerekben kárt tehet, így felügyeljük kettősüket és intsük óvatosságra a gyereket. De sose a harapás rémképével ijesztgessük. Bár a kutyatámadás mindig a gazda nevelésének hibájából történik. Vagy azért, mert a kutya féltékeny lesz az új jövevényre, mely szintén nevelési hiba, elhanyagolás eredménye. Egy pici bizalmatlanság mindig maradjon meg bennünk a kutyával szemben, mert lehetett olyan esetről hallani, hogy a gyengeség, esetlenség látványa élesztette fel a kutyában szunnyadó vadállatot (bár ennek mindig kell hogy legyen előjele.) A kutya azt tiszteli, akit erősebbnek érez magánál, aki biztonságot nyújt neki a határozottságával. 

Kapcsolat

Ha a kutya „kölyökként” kezeli is a gyereket, ugyanígy „nevelő” mozdulatai a kicsi számára elméretezettek lehetnek, emiatt is ismételten indokolt a felügyelet. Bár az okos kutyák természetesen a bébiszitterkedésre, a hirtelen, erős mozdulatok kerülésére is megtaníthatóak. Ezért van, hogy inkább idősebb és nem kölyökkutyát ajánlanak a gyerekek mellé.

Nagyobbacska korában már megértethetjük a gyerekkel, hogy a kutya is vágyik az egyedüllétre, ne engedjük, hogy a kicsi túlterhelje a kutyát, a szőrét markolássza, fülét húzza, szemébe kapjon, illetve hagyja békén, ha enni, pihenni akar. Ezzel is tiszteletre, toleranciára és empátiára szoktatjuk a kisembert.

Étkezés

Étellel a kezében nem csak higiéniai okokból ne engedjük a gyereket a kutyához, hanem azért sem, mert az étel felébresztheti a kutya mohóságát vagy egyszerűen etetésnek értelmezi a mozdulatot, ami szintén a baleset esélyét teremtheti meg ezzel. A kutyának is, a gyereknek is legyen meg a saját étkezőhelye. 
Van itt is pár alapszabály, ami a mi nevelésünkön múlik.
1. A kutyát tanítsuk meg, hogy semmit – sem ételt, sem játékot - ne próbáljon meg elvenni a gyerektől.
2. A gyereknek magyarázzuk el, hogy asztalról nem etetjük a kutyát, mert akkor midig várni fogja. Különben a család nyugodt étkezését egy kunyeráló kutya fogja zavarni.

Egészség

Mindenki számára az a legmegfelelőbb, ha mind a gyerek, mind a kutya egészséges. Emiatt ne feledkezzünk meg az ajánlott 3 havonta ismételendő féregirtásról.

Az immunrendszer erősítéséről már esett szó, azonban a végletekig ne menjünk el. A kutya és a kisgyerek is válogatás nélkül mindent a szájába vesz. Nagyobb gyerekeknek már természetesen megtaníthatjuk a folyamatos kézmosást. Pl: ha a kutyázás után evés következik vagy mielőtt a gyerek a szeméhez, szájához nyúlna. Persze ne higiéniai hisztériát lopjunk a lelkébe, de néhány szabály tartassunk be. 

Szórakozás

A kutyasétáltatás veszélyes üzem és a gyerek egyedül csak akkor végezheti, amikor már megvan a kellő ismerte, rutinja, kora és fizikuma hozzá. Inkább szülői felügyelet mellett segédkezzen a kutya sétáltatása során. Egyedül ugyanis nem fogja tudni megvédeni más, félrenevelt kutyájától a sajátját és a legbékésebb kutyát is érheti támadás. A közúti közlekedés további nehézségeket jelent, a kutyát és a gyereket egyaránt tanítani kell az óvatosságra. 

A kutya ellátásába kezdettől fogva vonjuk be a gyereket. Kezdetben az etetést, az ivóvíz cseréjét, később a fentiek figyelembevételével a sétáltatást is rábízhatjuk. 

Ha a gyerek kikönyörögte a kutyát, nem engedhetjük meg neki, hogy megunt játékként félredobja, ne gondoskodjon többé róla, ezért eleve feltétlenül csak akkor menjünk bele a kutyatartásba, ha úgy érezzük, van elég energiánk rá, vagy a gyerek elég érett arra, hogy rendszeresen, minden nap törődjön a kutyával. 
A kutyatartáshoz – pláne lakásban tartott kutyánál – szükséges egy nagyfokú, már meglévő empátiakészség, hiszen mi magunk aligha tudnánk szükségleteinket órákkal elhalasztani. Találjunk ki napirendet, ami mind a gyerek, mind a kutya napjait tervezhetővé teszi.

A kutyaól, kutyafekhely készítésébe is bevonhatjuk a gyereket vagy idővel kutyaiskolába is ő viheti a házi kedvencet, mely nem csak a kötődését és felelősségérzetét erősíti, hanem remek sportprogram is. 

Ajánló: http://ebadta.blog.hu/

Ezen a linken egy érdekes blogot találtok két anyuka tollából - egy zord külsejű, aranyszívű kutyus reagálásáról a kisbaba érkeztére és egy másik kisfiú és három kisebb testű kutya életéről.
A nagy kutya óvja, védi a kisbabát, míg a három kiskutya (köztük a nem kifejezetten barátkozósnak mondott tacsi is) bolondul az ottani kicsiért. 
Itt is olvashatunk aggodalmaskodó kommentárokat is.

Legyél ideiglenes befogadó szülő vagy fogadj örökbe egy családtagot!
www.futrinkautca.hu

Csipp 

 

További cikkek ebben a témában: