Téli gyermekversek | Okosanyu
2014. február 01.

 Téli gyermekversek

A téli időjárás sokszor kényszerít minket a négy fal közé. Az egyik legjobb időtöltés, ha együtt tanulunk csodaszép téli verseket. Meg lesz az öröm, ha apa is meghallja.

Tótháprád Ferenc: Tél, hó, jég

Tél, tél, tél,
havas tűlevél.
Fenyőerdő rengetege
apró pihékkel van tele,
az égig felér.

Hó, hó, hó,
ágat ringató.
A fa csúcsán mókus lépked,
kémleli a messzeséget,
mancsa közt dió.

Jég, jég, jég,
fehér messzeség.
Messzeségben – csirram-csörröm –,
krampusz ül a nagy bőröndön,
fogja a fejét.

Lóg, lóg, lóg,
lóg az orra, lóg.
Vigasztalják a gyerekek:
„Te is kaphatsz még eleget,
cukrot meg diót,
földimogyorót!”

Sarkady Sándor: Jön a tél

Dér, dér, diridér.
Didereg a pipitér,
Elszökött a napsugár,
Tegnap óta köd szitál.

Dér, dér, dara, dér,
Lepereg a falevél,
Holnap havat hord a szél –
Holnapután itt a tél.

Mentovics Éva: Zúzmarás ágakon

Zúzmarából szőtt a tél
csipkekendőt éjjel,
hű segédje volt szél,
ő hintette széjjel,

ő vágtatott, reppent, szökkent
árkon át és bokron át,
ő terített fűre-fára
csipkefátylat, rokolyát.

Nézd, a pöttöm, reszkető
cinegemadár
széllelbélelt gúnyájában
ágról-ágra száll.

Boróka, meg bodza, csipke
nyújtja felé ágkarját:
– Szállj csak, szállj csak, apró cinke,
bogyóink már várnak rád!

K. László Szilvia: December

December az ünnepről szól, akkor szép, ha hull a hó,
úgy jó, ha van meleg szoba, a beigliben sok dió.
Jó dolog a sok ajándék, de figyeld a szemeket,
meglátod, a legnagyobb kincs az őszinte szeretet.
Szerencsére fér a szívbe óriási nagy adag,
s minél többet adsz belőle, neked annál több marad!

Sarkady Sándor: Korcsolyázó

Sík jég,
Sík jég,
Zsivajog a
Víg nép.
Korcsolyára,
Fakutyára,
Uccu, ki a
Jég hátára!
Húj! Hogy
Szállunk,
Le se ér a
Lábunk,
Sikogatva suhanunk –
Zsupsz!
Fenékre csücsültünk.

Pataki Edit: A Hóember

Hej, Hóember, Hóember,
répaorral, szénszemmel,
nem fázol meg a fagyban?
Nagyon vékony sálad van!

Begomboltad kabátod,
szemléled a világot.
Seprűnyéllel szalutálsz,
házunk előtt vártán állsz.

Piros fazék kalapod
a szél ellen fordítod.
Megvastagít hóbundád,
nem tartasz fogyókúrát.

Elvesztetted a kesztyűd?
Hogy fogod így a seprűt?
Te nem várod a tavaszt,
jól tudod, hogy elolvaszt.

 

További cikkek ebben a témában: