Mesélő Városliget | Okosanyu
2010. március 24.

 Mesélő Városliget

Annyi szabadtéri programnak ad otthon a Városliget. De ismerjük a történetét?

Összegyűjtöttünk olyan érdekességeket az északi részéről, amivel a legközelebbi sétát érdekesebbé tehetjük. Gyere és kalandozz velünk a múltban!

Mesélő Budapest sorozat

A világ első közparkja

Biztos nem tudtad, de a Városliget a világ első közparkja! Mária Terézia utasítása alapján 1755-től fűzfákkal telepítették be a liget helyén lévő mocsarat. A tatárjáráskor ide csalta a magyar sereget és verte tönkre Batu kán egy tatár hordája 1241-ben, és itt vadászott Mátyás király. A maga száz hektárjával nem éppen kicsi, szinte a Belvárosig terjed, tele történelmi léptékű látnivalók sokaságával. Ezért egy napos sétával éppen csak beleszagolhatunk a miliőjébe.

Ha a télen a Városliget északi részét vesszük célba a Hősök tere felől, és megállunk a gőzölgő, zöld vizű városligeti tó mellett, akkor tudnunk kell, hogy a kis szigetre épült Robinson étterem tulajdonosa érte el, hogy télen is víz legyen a mederben. A rendszerváltásig minden évben leengedték a városligeti tó teljes vizét. A tó másik végében, a műjégpályát találjuk, épp most korszerűsítik. Látványnak sem utolsó egymás mellett látni a vadkacsáktól hemzsegő kénes gőzölgő tavat, és Európa legnagyobb, 17 ezer négyzetméteres szabadtéri jégpályáját.

Érdekességek a millenium korából

Vajdahunyad vára nemcsak a 1896-os évvel kezdődő nagyszabású millenniumi ünnepségek legnagyobb látványossága, hanem a mai napig elképeszti a legtöbb idelátogatót. A 21 részből álló Történelmi Épületcsoport a millenniumi ünnepségekre a szoros határidő és a költségtakarékosság szempontjai miatt ideiglenes jelleggel, főleg fából készült el. A nagy sikerre való tekintettel 1904 és 1908 között tartós anyagokból építették újra a Nagymagyarország legjelentősebb várainak, épületeinek kicsinyített mását.

Hogy a millenniumi ünnepségek a patetikus emelkedettség mellett milyen jellegűek voltak álljon itt két jellemző produkció:

  • az egyik tömegszórakoztató helyszín az Ős-Budavára nevet viselő mulatókomplexum volt. Az Állatkert által rendelkezésre bocsátott 70.000 négyzetméter területen mutatta be, milyen volt az élet a török időkben. Felépítettek itt egy mecsetet is, mely nemcsak díszlet volt, szerződtettek valódi török müezzineket, akiknek óránként felhangzott az éneke. A törénet érdekessége, hogy a müezzin meghalt, mert a reumájára felírt, külsőleg használandó gyógyszerből – miután úgy érezte nem hat eléggé - egy egész üveggel megivott.
  • A másik látványosság is az Állatkertben kötődik, 50 krajcár fejében kétszázötven, Afrikából érkezett négert lehetett megtekinteni, akik eredeti életkörülményeiket utánzó kunyhókban töltötték napjaikat.

Amik még állnak és amik már nem

A kiállítás épületei közül a Vajdahunyad várán kívül még kettő maradt meg napjainkig: a műjégpálya kőépülete (az egykori Vaskapu- és folyamszabályozási pavilont), és a mai Közlekedési Múzeum. Mindegyik épület stílusa, hangulata jellemzően őrzi napjainkban is a kiállítás emlékét. A Petőfi Csarnok helyén egykor az Iparcsarnok állt. Azt is meglehetett volna menteni, de a nyilas rémuralom alatt teljesen kifosztották.

Arra sétálva még ma is könnyen elképzelhetjük, milyen lehetett a magyar történelmi disneyland forgataga és hangulata. A környék hamar Budapest első számú turista célpontja lett, nem csoda, hiszen ma is meghökkentőek és páratlanok ezek a több mint száz éve épült nagyszabású romantikus díszletek.

Források: www.fuit.hu, www.wikipedia.hu, www.jobbklikk.hu

Laluna

 

További cikkek ebben a témában: