Az alvászavarok okai | Okosanyu
2019. február 17.

 Az alvászavarok okai

Az alvás alapvető szerepet játszik a jó közérzet létrejöttében és igen sokan kénytelenek rendszeresen vagy legalábbis gyakran nélkülöznie pihentető csodát. De miért is?

Az alvászavarok kutatására irányuló alvásmedicina (szomnológia) alig fél évszázada létezik. Ezt megelőzően ugyanis az alvás problematikáját a résztudományok (pl. fül-orr-gégészet, pszichológia) tárgykörébe sorolták. Az alvászavarok a fejlett országokban akár a lakosság 30 százalékát érintik és a hivatalos osztályozási rendszer szerint kb. 120-féle rendellenességet különböztetnek meg e címen, a horkolástól kezdve a ’restless leg’ szindrómáig.

Látszólagos ok nélkül fennálló alvászavarok

Az alvás elmaradása ilyenkor sem lelki, sem testi okokra nem vezethető vissza, mégis fennáll. Olykor amolyan ’ördögi kör’ révén – például az alvásproblémától tartva – állandósulhat és különálló problémává válhat.

Testi okokra visszavezethető alvásproblémák

A viszketés, fájdalom, rovarcsípés, éhségérzet, szomjúság, vizelési, székelési inger, túlterhelt gyomor magától értetődően idetartoznak. Nagyobb a baj akkor, ha az alvászavart valamilyen akut vagy krónikus betegség idézi elő. Az alvást negatívan befolyásoló betegségek közé tartoznak pajzsmirigybetegségek, reflux betegség, a hormonális problémák, szív- és érrendszeri betegségek, a bélproblémák, rák, légúti megbetegedések, reumás vagy egyéb fájdalmak, a leépüléssel járó betegségek vagy egyéb idegrendszeri betegségek, pl. agykárosodás vagy epilepszia. A méreganyagok felszaporodásával járó máj- és vesebetegségek is szükségszerűen alvásproblémához vezetnek. A nappal terápiásan jól kezelhető betegségek (pl. asztma) éjjel gyakran okoznak alváspanaszt és sajnos a betegségek kezelésére felírt gyógyszerek is előidézhetik azt. A magas vérnyomással küzdők alapvető ’élménye’ az elalvási nehézség.

Az apnoét (gyakran horkolással kísért légzéskimaradások), a nyugtalan-láb (restless legs) szindrómát, a vele rokon periodikus lábmozgászavart és a narkolepsziát külön szokták tárgyalni a testi eredetű alvászavarok között. Az első három jellemzője, hogy szinte kizárólag éjszaka jelentkeznek, míg az utóbbi a kontrollálhatatlan alváskényszert jelenti

Noha korunkban már egyértelműen elismeri az orvostudomány a testi és lelki bajok összefüggését, az osztályozás egyszerűsítése kedvéért a következőkben szóljunk a
szellemi, lelki és pszichiátriai eredetű okokról.

Vizsgadrukk, magánéleti és anyagi problémák, gyász, aggodalom, fenyegetettség, stressz, munkahelyi vagy iskolai mobbingolás, viszonzatlan szerelem, szakítás, túlterheltség, változások, mindezeket magától értetődően alvászavar kísérheti. A fizikai és szellemi terhelés elégtelen vagy túlzott mennyisége illetve a kettő arányának eltolódása szintén régóta ismert álmatlanságokozók.
A szorongó emberek nem tudnak elaludni vagy aggodalmaik éjjel ébresztik fel őket. Poszttraumás stressz esetén fel nem dolgozott tragikus esemény, megrázó élmény utóhatásaként nem jön álom az ember szemére, pánikrohamoktól szenvedők pedig sok esetben félnek az elalvástól, mert a pánik gyakran éjszaka jelentkezik. A depressziós emberekre jellemző, hogy sokszor már este 8-9 környékén alig bírnak ébren maradni, éjfél környékén azonban már kipattan a szemük és visszaaludni nem tudnak. Ez persze önmagában is súlyosbíthatja a depressziót. A téli depresszió az előbbi ’válfaja’ – ilyenkor az ember állandóan aludna, és ha alszik, akkor is fáradt nappal. A mániás betegeknél pont ellenkezőleg történik: alvásigényük látszólag lecsökken, és nem tudnak elaludni, a felhalmozódó alváshiány és a túlenergizált állapotban mondott, tett dolgok következményei viszont súlyos depressziót idézhetnek elő.

Környezeti befolyásokból eredő zavarok

Idetaroznak a fény, zaj- és hőmérsékleti faktorok, melyek az elalvást és az átalvást befolyásolhatják. Szerencsére a kedvezőtlen környezeti hatás megszűnésével ezek az alvásproblémák maguktól elmúlnak.

Ami a zajártalmat illeti, érdekes lehet, hogy a füldugó használata nem feltétlenül segíti a zajártalomból eredő alvásprobléma megszüntetését, hiszen az ember túlélőösztöne ilyenkor kisebb zajokra is jobban kihegyezi a figyelmünket, így a hatás akár az ellenkezőjébe fordulhat. A zajártalom terén az ember hallása éjszaka is szelektív lehet – némely ingerekre (pl. kisbabánk sírása) azonnal és intenzíven, némelyekre nagyobb hangerő esetén sem reagálunk. Ám a mélyalvást ezek akkor is zavarják, ha nem ébredünk fel rájuk. Makacsul horkoló házastárs esetében célszerű felmérni a házasság összetartását jelképező közös ágy és az idegeket olajozó megfelelő alvás konfliktustűrést javító szerepének arányait.

Mivel a tobozmirigy hormonja, az elalvást szabályozó, egyben antioxidáns-fiatalító hatású melatonin termelése sötétet igényel, célszerű leereszteni a redőnyöket behúzni a függönyt és az éjszakai tájékozódást tompított fényforrásokkal segíteni. A gyakran emlegetett telihold álomoszlató hatását még nem sikerült tudományosan bizonyítani, ám jogosan feltételezhetjük, hogy az óceánok vizét mozgató hold ránk is hat. Ugyanígy a föld-háttérsugárzás és a vízerek alvást befolyásoló tevékenységét és azoknak ’kimérését’ is sokan a kuruzslás tárgykörébe sorolják, ám ha valaki úgy érzi, jobban alszik ágyának a vízerekkel való összhangban történt áthelyezése óta, ne vitassuk el tőle e pozitív hatást.

Vitathatatlanul ront azonban alvásunkon az elektroszmog – bekapcsolt tévékészülékek, számítógépek jelenléte szobánkban. Kikapcsolt állapotú készülékek valamint a mobiltelefon ágy közeli tárolásának hatásairól még nem léteznek átfogó felmérések. Figyelem: közvetlenül az elalvást megelőző számítógépezés, tévézés jelentősen meghosszabbítja az elalváshoz szükséges időt és rövidíti a mélyalvás szakaszait, hatása a késő esti kávézással és intenzív mozgással egyenértékű, így csemeténket se engedjük későig tévézni vagy videojátékozni.

A meleg az elalvást javítja, az átalvásban azonban zavarokat okoz. Ugyanez igaz a késő esti forró fürdőre is. Légkondicionáló éjjeli használata nyári nagy melegben sem javasolt azonban, mert a folyamatosan mozgó hűvös levegő ízületi és légúti problémákat okozhat.

Gyógyszerek, alkohol, drogok

A cikk elején már szó volt némely gyógyszer, alvást befolyásoló hatásáról. Ilyenek például az asztma- és magas vérnyomás gyógyszerek. A drogok mindegyike rossz befolyással van az alvásra. Az alkoholfogyasztás pedig az elalvást segítheti, ám feldolgozása során az átalvást rontja, ezen kívül az alvási szakaszok egész dinamikáját is hátrányosan befolyásolja.

Mindezekből is látszik, hogy az alvás drága kincs és e legfontosabb regeneráló csodaszert tartsuk nagy becsben, kövessünk el mindent megfelelő működéséért, tegyünk meg mindent az alvás rendszerességének helyreállítása, a környezeti- és az alvást hátrányosan befolyásoló egyéb faktorok csökkentése érdekében, akár egy alvásklinika felkeresése révén.

Csipp

 

További cikkek ebben a témában: