Hogyan egyen a gyerek? Tévhiteink | Okosanyu
2010. június 05.

 Hogyan egyen a gyerek? Tévhiteink

A gyermek étkezése terén milyen általános tévhitek uralkodnak? Mire figyeljünk, hogy a bajok kialakulását megelőzzük?

Manapság nagyon sok a túlsúlyos, téves testképpel, evészavarokkal, minőségi alultápláltsággal és egyéb, az evéssel kapcsolatba hozható egészségügyi problémával küzdő gyermek és felnőtt egyaránt.

1. Az evés az csak evés

Minden gyermek harmonikus étkezésének és létezésének alapja, hogy a gyermek egyéves koráig a táplálkozása terén is kialakul-e az úgynevezett ősbizalom, melynek létrehozása éppúgy az anya feladata, mint a táplálás. És össze is függ vele. A gyermek – pláne az egész kicsi gyermek – étkezése sosem csak a test táplálásáról szól. Alapvető fontosságú, hogy a gyermekben az anya megteremtse a biztonság érzését, azt az élményt, hogy a világ egy biztonságos hely és ebben nem csak a táplálék minősége, mennyisége, hanem a bőrérzés, a testi kontaktus, a hang- és látásélmény (a szopizó / étkező csecsemő az anya arcát nézi) óriási szerepet játszik. Ezért is ideális, ha legalább a gyermek egyéves koráig az anyuka kizárólag a gyereknevelésnek szenteli magát.
A nagyon korai gyermekkorhoz kapcsolódó tévhitek egyike, hogy ha az anya nem tudja mellből táplálni a kicsit, akkor mindegy, ki eteti. Egyéves korig a kicsit lehetőleg csak az anyuka etesse, és ne foglalkozzon etetés közben mással (beszélgetés, tévénézés) hanem az étkezés legyen a teljes egymásra hangolódás színhelye. Így az anya a gyermek világának „méregtelenítőjévé” válik és ha az ősbizalom kialakul, elkerülhetővé válnak az étkezéssel kapcsolatos csapdák.

Másik tévhit: A gyermek sírását sem szabad félreértelmeznünk és mindig „éhségnek” dekódolnunk, hiszen ha a gyermek korai életkorban megszokja, hogy minden bajára az evés megoldás, később is az evésbe menekülhet. Sokan abba a hibába esnek, hogy a szoptatás megnyugtatja a babát. Ezért ha elesik, nyűgös, vagy fáj valamije, rögtön mellre rakják. Ez csak az anyának megnyugtatás, a gyereknek érzelmi zavar.

2. Korunk étkezési tudatossága csak hasznos eredményekkel jár

Bármennyire furcsa, de ennyi túlsúlyos, étkezési zavarokkal küzdő ember sosem létezett még, az étkezéssel kapcsolatos szakkönyvek dömpingje ellenére sem. Sőt, nem tudni, mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás. Az étkezésre, annak összetevőire, a különböző tápanyagokra, diétákra irányuló fókusz rengeteg embert zavar össze és addig természetesnek gondolt dolgok megkérdőjeleződnek. Radikális és hirtelen változtatások az étrendben több zavart kelthetnek, mint amennyi hasznot hoznak, az étkezéssel kapcsolatos természetes viszony megszűnése úgyszintén. Ezért ha bármely hasznosnak tűnő étrendet akarunk a családban meghonosítani, azt bölcsen, megfontoltan, jól felvezetve és fokozatosan tegyük.

3. Az én lányom/fiam aztán soha...

Ne gondold, hogy a te gyerekedet teljesen elkerülhetik a mai testkultusz vívmányai. Sokkal több gyermek és tizenéves küzd evészavarokkal, mint gondolnánk. Ha feltűnik, hogy állandóan a mérlegen áll, örökké a tükörben nézegeti magát, hiperkigyúrt izomemberek vagy csontsovány szupermodellek az ideáljai, gond van. De elég ha csak gyanúsan keveset kezd enni, furcsa módon elrejti fürdőszobai ténykedését (hangos zene, zuhany), ha bizonyos addig kedvelt ételek fogyasztását hirtelen megtagadja, ha állandóan a fitness- és életmódmagazinokat bújja, ha fehérjeport enne/inna fehérjeporral, ha tízévesen kijelenti, hogy ő fogyókúrázik – elkezdhetsz gyanakodni és akciótervet kisütni.

4. Az ízlés terén a racionális tények szerepe meghatározó

Nem száz százalékig racionális lények vagyunk és ez gyerekkorban fokozottan igaz. Az ember becsapható, amit mind pozitív, mind negatív értelemben ki lehet használni az étkezés terén. Álruhában például több zöldséget csempészhetünk be az étrendbe, mint ha deklaráljuk, hogy a gyermek most épp zöldséget fogyaszt.

Kísérletekkel bizonyították továbbá például, hogy az étkezési tudatosságra hajló emberek/gyerekek könnyebben fogyasztanak a zsírszegény ételekből (a szükségesnél) nagyobb mennyiséget, mint nem-zsírszegény változatukból.
A kutatások az bionak kikiáltott tejben többen hajlamosak furcsa ízt érzékelni, a sötétebb bögrébe töltött kakaót többen érezték édesebbnek. Ugyanazt az (gyorséttermi) ételt szebb, reklámokban gyakran látott csomagolásban több gyerek érzékelte finomnak, mint márkajelzés nélküliben.

Használjuk ki tehát inkább jó értelemben gyermekeink „becsaphatóságát” és a különböző érzékek összekapcsolhatóságát és az elkészítés mellett ízlésesen, gusztán tálaljunk finom, színes és egészséges ételeket. A Bento cikket itt olvashatod el! 

Legalább hetente egyszer üljön össze egy kiadós és egészséges étkezésre a család, ahol az előkészületekből és az utómunkálatokból mindenki kiveszi a részét.

Csipp

 

További cikkek ebben a témában: