Hogyan édesíted az életed?

Az elhízásért és a fogak romlásért vádolják a cukrot, ezért sokan a túlzott cukorfogyasztást édesítőszerekkel próbálják kiváltani. De vajon jól teszik?

Miért is szeretjük édesen az életet?

Születésünk pillanatától a legkellemesebb élményt az édes íz jelenti. Ezen nem kell csodálkozni, hiszen a cukor tárolja azt az energiát, ami az élethez kell. Ráadásul gyorsan felszívódik a szervezetünkben, hiszen már a szájban elkezdődik a lebontása, így hatását szinte azonnal érezzük. Az édes ízhez ezért pozitív érzéseket társítunk.

Mennyi cukrot ehetünk büntetlenül?

Átlagosan 35-40 kiló cukrot eszünk meg fejenként évente.
Szénhidrátszükségletünket a szervezetünk életfontosságú funkciónak ellátása és a fizikai aktivitásunk határozza meg. Az anyagcsere egyensúlyának fenntartásához minimálisan napi 50 g szénhidrát szükséges, de 4184 kJ (1000 kcal) felvett energiára számítva 125-150 g kívánatos. Az agy is naponta mintegy 140 g glükózt használ fel.

A szénhidrátoknak két fő típusát különböztetjük meg: a cukrokat és a keményítőket. Az élelmiszerekben előforduló leggyakoribb cukrok közé tartozik a szacharóz (kristálycukor, barna cukor), a glükóz (szőlőcukor) és a fruktóz (gyümölcscukor), melyek természetes állapotukban a gyümölcsökben, a zöldségekben és a mézben fordulnak elő. Fő keményítőforrásaink pedig a gabonafélék és a burgonya.

Ne vigyük túlzásba!

A fel nem használt szénhidrát a májban és az izomzatban raktározódik el glikogén formában. Ha rendszeresen sokkal több cukrot eszünk a szükségesnél, akkor bizony megjelennek a zsírpárnák. Erről persze nem a cukor tehet, hanem a helytelen táplálkozásunk és a mozgásszegény életmódunk. A fogszuvasodás kialakulásának vádjában a cukor valóban bűnös, de a helyes szájápolással megelőzhetjük a bajt. Az jó hír, hogy nincs kapcsolat a 2-es típusú, felnőttkori cukorbetegség és a cukorfogyasztás közt.

Milyen mesterséges cukorhelyettesítők léteznek?

Az alacsonyabb energiatartalmú mesterséges cukorhelyettesítőkre azért van szükség, mert a cukorbetegnek és az elhízottaknak kerülni kell a természetes cukrokat, de ezekkel nekik sem kell lemondani az édesről. Kétféle cukorhelyettesítőt különböztetünk meg. A cukorpótlók szénhidrátszármazékok, melyek az ízen kívül a cukorra jellemző térfogatban is hasonlítanak a cukorra. A mesterséges édesítők másik csoportja az édesítőszerek, amelyek édesítik az ételeket, de energiát nem szolgáltatnak. Leggyakrabban használt a ciklamát (harmincszor édesebb a cukornál), szacharin (kétszer édesebb), aceszulfam-K (százszor édesebb), aszpartam (kétszázszor édesebb, hőre érzékeny, ezért csak készételek adalékanyaga).

Cs Á