Mi kell az iskolaérettséghez? | Okosanyu
2016. szeptember 30.

 Mi kell az iskolaérettséghez?

A legtöbb gyerek várja az iskolát, de ez még nem jelenti azt, hogy érett is rá. De mikor válik iskolaéretté a gyerek? Hogyan zajlik az iskolaérettség vizsgálat?

Nálunk, mint a világ legtöbb országban, hatévesen mennek iskolába a gyerekek. A tankötelezettség azonban nem azt jelenti, hogy mindenképpen be kell íratnunk az iskolába a gyereket. Tíz évvel ezelőtt a szülők szégyellték, ha „évet vesztett” a gyerekük, ma azonban inkább meg akarják kímélni őket a korai iskolai stressztől, a kudarcoktól és a túlzott elvárásoktól.

Tankötelezettség „verseny” a világban:

Hollandiában, Skóciában, Ausztráliában négyéves korhatár
Angliában, Walesben, Izraelben ötéves korhatár
Marokkóban, Dániában, Svédországban hétéves korhatár

Egyrészt a társadalom és a piac azt várja az oktatástól, hogy a fiatalok a gyorsan változó világhoz alkalmazkodó és használható tudással kerüljenek ki az iskolarendszerből. Másrészt a pszichológusok a magzati korban (!) kezdődő fejlesztés és teljesítményverseny hátrányaira hívják fel a figyelmet. Egy új-zélandi kutatás például azt mutatta ki, hogy nem jár semmi előnnyel, ha a gyerek már ötévesen tud olvasni, hiszen gyorsan felzárkóznak hozzájuk a két évvel később csatlakozó társaik.

Az iskolaérettség

Az elsősöknek fizikai, értelmi és érzelmi alkalmassági feltételeknek kell megfelelniük az iskolába lépéshez. Fizikai elvárás, hogy mozgását tudja koordinálni, az íráshoz szükséges mozdulatait össze tudja hangolni, a testi szükségleteit és viselkedését tudja irányítani. Alapvető értelmi képességeihez tartozik az emlékezetből történő felidézés, az elvonatkoztatott gondolkodás, a koncentrált figyelem és nyelvi készségek. Fontos, hogy a közösség szabályaihoz tudjon alkalmazkodni, önálló legyen és társaival együttműködjön.
Ha a kisdiák érettségénél korábban kerül be az iskolapadba, akkor a sorozatos kudarcok hatására motiválatlanná válik, amely pedig magatartási zavarokhoz vezetnek. Szülőkként érzelmileg készítsük fel a gyereket az iskolába lépésre és nyugodt szívvel keressük fel a nevelési tanácsadót, ha iskolaérettséggel kapcsolatban kételyeink lennének.

Mi történik az iskolaérettségi vizsgálaton?

Négy fázisa van a vizsgálatnak, amelyet pedagógusok, gyógypedagógusok és pszichológusok végeznek. Nem kell félni tőle, mert a feladatok játékosak és oldott légkört teremtenek a szakemberek.
Először a szülővel történő beszélgetés során felveszik az alapvető adatokat. Ezután a gyerekekkel 35-40 fős csoportban foglalkoznak 35-40 percig, ahol elsősorban rajzos feladatokat kapnak, majd egy történetet hallgatnak végig. Egy rövid játékkal kipihenik magukat a gyerekek, végezetül az egyéni foglalkozás következik. Itt egy beszélgetés során felmérik, hogy vissza tudja-e mondani a gyerek a korábban hallott történetet, a kérdésekre képes-e megfelelő választ adni illetve felfedezi-e az ok-okozati összefüggéseket.
Ezzel a vizsgálattal lemérik, hogy kész-e a gyerek az ismeretek befogadására, képes-e figyelni és megjegyezni információkat.

Jogi szabályozás

Ha az óvodapedagógus és nevelési tanácsadó megállapította a gyerekünk iskolaérettségét, de mi nem szeretnénk még beíratni őt az iskolába, akkor bírságot szabhatnak ki ránk. Néhány szülő joggal bizalmatlan a szakvéleményekkel szemben, mert a csökkenő gyereklétszám miatt nem szeretik komoly indok nélkül visszatartani a leendő elsősöket. Ilyenkor érdemes a gyerek mindenek fölötti érdekeire hivatkozva megegyezésre törekedni a hatóságokkal.

Cs.Á.

 

További cikkek ebben a témában: