Iskola-szülő-gyerek | Okosanyu
2013. szeptember 01.

 Iskola-szülő-gyerek

Az iskolák hitelességét nehéz felmérni. Kevés a gyerek, sok az iskola, ezért rá kell ígérni egymásra, valami olyan hangzatosat kell nyújtani, amitől a szülő őket válassza.

Ez a legkönnyebb úgy, hogy ha szülő elvárásainak próbálunk megfelelni.
De honnan lehet, tudni, hogy amit az internetes oldalukon, vagy prospektusban olvasunk, mennyire felel meg a valóságnak?

A szülők is elvárják, hogy minél több és jobb szolgáltatást nyújtson az iskola. Különórák, felkészítések, kreatív gondolkodásmódot. Mégis általában az, az iskola nyer hitelességben, aki nem szolgáltatásokban, hanem értékközvetítésben gondolkodik.

Általános iskola választása

Egy pedagógus ismerősöm szerint az egyik legkomplikáltabb probléma a jó gyerek-iskola-szülő kapcsolat kialakítása. Gyakran a szülők a saját vágyaikat akarják megvalósítani. A legfontosabb, hogy ez a vágy találkozzon az iskola értékrendjével. Ha ehhez még egy jó pedagógus is hozzájárul, akkor egy nagyon jó közösség alakulhat ki.

Elsősorban milyen feltételeknek kell megfelelnie?
- Nyújtson biztonságot, a gyerekek érezzék jól magukat benne.
- Olyan közösséget tudjon nyújtani az iskola, ahol a későbbi fejlődés szempontjából, kibontakozhat a gyerek, támogatókra talál
- Hozzáférjen ahhoz a tudáshoz, amit évről évre gyarapodva fejleszthet

A beíratásokhoz ajánlott, hogy decemberre már döntse el a szülő, hogy melyik 3-4-ből szeretne választani, ilyenkor érdemes ezekre a nyílt napokra is elmenni, amiket év elején szoktak rendezni.

Középiskola választása

13-14 éves korban a gyerek még nem tudja eldönteni, hogy mit is szeretne. A szülő és az iskola együttes feladata, hogy minél több szakmát, érdekességet mutassanak be a gyereknek, amiből legalább orientálódni tud. Ne csak azt mondjuk, hogy ő humán beállítottságú, hanem tudja, hogy mit csinál egy kommunikációs szakember, egy pedagógus, egy szövegíró.
Sok iskola támogatja már az Amerikában elterjedt nyílt napokat, amikor a szülők bejönnek és elmesélik, hogy mivel foglalkoznak, hogy működik az az iparág, amiben ők dolgoznak. Milyen nehézséggel járnak, milyen előnyei és hátrányai vannak, milyen iskolákat kellett hozzá elvégezni.

A szülők mindig magasabbra és magasabbra teszi a mércét. Pedig akár tetszik, akár nem, nem lehet mindenki értelmiségi. A különböző szakmákat is fontos, hogy megismerjék. Nem biztos, hogy mindenkinek egyetemre kell menni.

Nagyon sok egyetemi évfolyamtársam dolgozik ma titkárnőként, telefonos ügyfélszolgálatosként vagy épp külföldön takarítóként, mert a szülők által erőltetett egyetemi végzettség mégsem az, amiben ők dolgozni szeretnének.

Bodza

 

További cikkek ebben a témában: